A kakasról

A kakas legenda

A kukorékolásról híres kakas a nap és a lélek újjászületését jelképezi. Az ókori görögök Apollón szent madarának tekintették, de Perszephonéval, a beköszönő tavasszal is azonosították.
A judaizmusban a termékenységgel hozták összefüggésbe, így lett a kakas és a tyúk az esküvő párok szimbóluma.
A keresztények szerint a kakas a bűnösök emberi gyengeségét jelképezi. Krisztus előre megmondta, hogy Péter háromszor is megtagadja, mielőtt a kakas megszólal. A keresztény templomok szélkakasai a gonosz elleni éberség jelképei, s a kereszténységben általában pozitív e madár megítélése (az újjászületést és a lelki tudatlanság legyőzését sugallja), azzal a hagyománnyal ellentétben, amely a kéjvággyal hozta kapcsolatba. A kakas a kínai zodiákus tizedik állata. A régi Kínában a kakast sohasem ették meg, különösen az újév ünnepén nem lehetett levágni. A hagyományos hiedelem szerint a kakas elriasztja a gonosz szellemeket és ártó démonokat, épp ezért esetenként kakasvérrel kenték be a védő istenek szobrait, képeit. A kakas mindemellett kapcsolatban áll a Nappal, így pl. azon a nyugaton található csodálatos fán, amelyen a tíz Nap útja végén megpihen, egy jáspiskakas jelzi a hajnalt. A kakast bátorsága és ébersége miatt is nagy becsben tartják. A konfuciánus hagyomány szerint egymagában ötvözi az ötféle erényt, nevezetesen csőre és sarkantyúja a bátorság és a harcisság jelképe; taréja a hivatalnokok kalapját idézi, így a hivatalviselésre utal; éjszaka éberen őrködik, ez a tulajdonsága utal a megbízhatóságra, hűségre; ha élelmet talál, társait is hívja, ebben nyilvánul mag emberségessége. Képeken a kakas olykor öt csibéje kíséretében ábrázolják, amely a gyermekeit oktató gondos és szigorú apa képét idéz.
A japán sintó hit szerint a kakaskukorékolás imára szólít fel, ezért a madarat gyakran ábrázolják dobok tetején a templomokat díszítő képeken. Az imára szólító kakas és a fényt a barlangjában rejtegető Amateraszu napistennőt előhívó madár között mitológiai párhuzam rejlik. Japánban szent állat a kakas, még a templomokban is szabadon szaladgálhat. A kakast az iszlám hitűek is tisztelik, ugynis az így kiáltott Mohamed előtt az első mennyországban: „Nincs más isten, csak Allah!” A tanyasi kakasok magabiztos fölényessége a férfiassággal, a bátorsággal és a harciassággal kapcsolta össze a madár alakját.
A kelták és más északi népek szerint a kakas a túlvilág küldötte: ő kíséri a lelkeket, ő hívja csatába a holtakat, s ő figyelmezteti az isteneket a veszélyre. Az angolok a fehér kakast szerencsét hozónak tartják, és tiltják a megölését, mert megvédi a farmot, ahol él. A fekete kakas viszont a gonosz szellemekre figyelmeztet; a küszöbön álló kakas pedig látogató jöttét jelzi. Az a hiedelem járja, hogy a világvége utolsó napján a kakasok mindegyike varjúvá válik, hogy felkeltsék a holtakat.
Nagyra tartják a kakas nemzőképességét, szerelmi varázslásokban például a svábok a kakas nyelvet csempésznek be a kiválasztott fiú ételébe, aki ezután rögvest beleszeret az epekedő lányba; a cseh lányok ugyanebből a kakas farktollával háromszor érintik meg a kiszemelt fiatalembert, hogy elnyerjék szerelmét.


Mindent a kakasról

Történetek, versek és mesék a Kakasfesztivál kabalaállatáról, a kakasról.
Csanádapáca Község Önkormányzatának megbízásából
a honlapot készítette az AWorks Stúdió @2008-2019
A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják!